• Egri Olaszrizlink

  • Egri Leányka 2011

  • Ottonel muskotaly

  • Egri bikaver

  • Cabernet Savignon 2007

  • Cabernet Franc 2006

  • Egri Cabernet Sauvignon Merlot Cuvée

  • Egri Merlot

  • Agria

  • Zweigelt

  • Egri Melora Cuvée

  • Rozé 2011

Piroska Panzió és Étterem

Szeretettel várjuk vendégházunkba, ahol a kellemes pihenés mellett házias ételekkel várjuk kedves vendégeinket. A Piroska Étterem és Vendégház mind családok, mind csoportok számára megfelelő. A Hőforrás közelsége (800 m) a gyógyulni vágyók számára is ideális.

A Panzió és Étterem weboldala

Az Egri borvidék

AZ EGRI BORVIDÉK

Az Egri borvidék mintegy 6040 hektárnyi szőlőültetvénye a Bükk hegység déli lankáin terül el. A borvidék két eredetvédelmi körzetre, az Egrire és a Debrőire tagozódik, így Eger várost és a következő 19 községet foglalja magába: Andornaktálya, Demjén, Egerbakta, Egerszalók, Egerszólát, Felsőtárkány, Kerecsend, Maklár, Nagytálya, Noszvaj, Novaj, Ostoros és Szomolya az Egri, illetve Aldebrő, Feldebrő, Tófalu, Verpelét, Kompolt és Tarnaszentmária a Debrői körzetben.

A BORVIDÉK KÖZPONTJA: EGER

Eger városa, ez a több mint ezeréves kisváros, dicső történelmi múltjával, értékes műemlék együtteseivel, boraival és gyógyvizeivel Magyarország leghíresebb városainak egyike. Egert történelmi városként szokták emlegetni, de úgy is, mint a barokk, a bor, a gyógy- és termálvizek és diákok városát.

Már első királyunk, Szent István uralkodása alatt püspöki székhely volt. A történelem viharai nem kímélték a várost, a tatárjárás idején majdnem elpusztult, de a XII. században épített kővára a török harcok idején már nagyon fontos szerepet játszott a védelemben. Dobó István várkapitány és 2000 fős maroknyi csapata 1552-ben több mint egy hónapig álltak ellent a negyvenszeres török túlerőnek. Eger a barokk városa, városképét a barokk uralja. A XVII. században jelentős kulturális és művelődési központ volt. Az elmúlt évszázadok építészetének közel 170 kiemelkedő alkotása maradt fent szinte érintetlen szépségben: a vár és erődrendszere, a vármúzeum, a kazamata, a kőtár, a Gótikus Palota, a Líceum, a Főegyházmegyei Könyvtár, a Specula obscura (a Csillagvizsgáló), a periszkóp, az Érseki Palota, a városfalrészlet és a bástya, a Török fürdő, a Megyeháza épülete a Fazola Henrik kovácsolta vaskapukkal, az egykori megyei börtön, az Irgalmasok temploma a kórházzal, a Ciszter és a jezsuita gimnáziumok, a Foglárium, az ortodox parochia és a templom, a rokokó kispréposti palota, a Főszékesegyház, a barokk ciszter, minorita és ferences templomok, a szervita templom, a Minaret, a nagypréposti palota, az Érseki Gyűjteményi Központ, a Telekessy István Patikamúzeum habán edényekkel, a Gárdonyi Géza Emlékmúzeum az író lakóházában.

 

A város és környéke híres történelmi borvidék. A lakosság csaknem 1000 éve foglalkozik szőlő- és bortermeléssel olyan kiváló borokat termelve, mint az Egri Bikavér, az Egri Leányka, Debrői Hárslevelű, Egri Chardonnay, Egri Cabernet franc és sauvignon, Egri Merlot, Egri Kékfrankos és Kékmedoc. Az egri borvidék a rendszerváltozás után rendkívül gyors fejlődésen ment át. A szőlőültetvények területe a hagyományos és az új fajták legjobb termőhelyekre történő újratelepítésével jelentősen növekedett (Nagy-Eged, Pajdos). A fejlett nyugati borkultúrákban működő AOC rendszert meghonosították. Az egy nagy állami borászati vállalat mellett több száz közepes és kisméretű borászat megalapításával és látványos fejlődésével a borvidék borainak minősége jelentősen javult. A legöregebb borospincék kora a 400 évet is meghaladja, de napjainkban is vájnak még új pincéket. Nyugodtan mondhatjuk azt, hogy EGER A BOROK BÁSTYÁJA.

KLÍMA: Éghajlatára jellemző, hogy viszonylag későn tavaszodik, száraz jellegű.

TALAJ:
A hegy- és domboldalakon, főleg miocén korú riolittufán, ezenkívül agyagpalán, nyirokon kialakult fekete színű, mészben szegény nyiroktalaj, barnaföldek, agyagbemosódásos barna erdőtalajok stb.

TÖRTÉNELEM

A Kis-Eged hegy oldalából került elő a Vitis hungarica levelének 30 millió éves kövülete. Ennek persze a mai szőlőtermesztéshez nincs sok köze.
Eger már a X. századtól lakott volt és a XI. század elején már jelentős nagyságú település lehetett. Az első püspökségek egyikét Egerben alapítatta Szent István királyunk. A püspökségre költöző szerzetesek magukkal hozták hazájukból az ott honos szőlőfajtákat is.
A tatárjárás megtizedelte a lakosságot. IV. Béla király ide is telepített vallonokat, akik a szőlőtermesztési és a borkészítési ismereteiket meghonosították (pl.: a hordó használatát).
Az Eger környéki dombok irtáshelyeit a XIII - XIV. században telepítették be szőlővel. A megtelepedő cisztercita szerzetesek ezekből a szőlőkből fedezték borszükségletüket.
A város szerepe a magyar középkor első századaiban igen jelentős volt: a várban székelt a legnagyobb püspökségek egyike, amihez nem csak Heves megye, hanem az egész északkeleti országrész is tartozott. Az egyházi központi irányító hatásának tulajdonítható a szőlőművelés kezdeményezése, fejlesztése, hiszen az egyházi szertartások elengedhetetlen kelléke a bor. A bortermésből tizedet, dézsmát kellett az egyháznak és a világi intézményeknek adni királyi rendelet alapján. Az első pincéket is a dézsma tárolására építették.
A törökök elől menekülő rácok hozták magukkal a héjonerjesztéses vörösborkészítés technológiáját és a Kadarka fajtát is.
Több évtizedes sikertelen ostrom után 1596-ban a törökök elfoglalták az egri várat, és 91 évig a birtokukban tartották, de a szőlőtermesztés megmaradt. Ennek oka, hogy ugyan a törökök nem nagyon fogyasztottak bort, de komoly bevételt jelentett.
A XVII. században a vörösborszőlő-fajták egyre több teret nyertek a fehérborszőlők rovására. 1687-ben visszafoglalták a várat a törököktől. A város és környékének rohamos ütemű benépesedése során két évtized alatt kialakult a szőlő monokultúra. A szőlőhegyek többségének jelenleg is használt neve a XVII. század végén és a XVIII. században alakult ki.
1886-ban jelent meg Egerben a filoxéra, és a szőlőket szinte teljesen kiirtotta. Az újratelepítések (rekonstrukció) során új fajták is bekerültek a borvidékre. A tendencia ezután a többi borvidékéhez hasonló.
A teljesen kipusztult szőlők újratelepítésekor igyekeztek korábban nem ismert fajtákat is meghonosítani. A múlt évtizedben az egri borászok külföldön is bebizonyították, hogy az itt termett Leányka , Királyleányka , Hárslevelű , Olaszrizling , Muskotály , Tramini , Szürkebarát és Chardonnay szőlők leve bármely hazai vagy külföldi vetélytárssal állja a versenyt. A szakemberek szerint az egri Kékfrankos , Blauburger , Merlot , Cabernet Sauvignon , Cabernet Franc és Pinot Noir szőlők borai is nagy nemzetközi sikerre számíthatnak, ha a vidék lehetőségeit a borászatok jól aknázzák ki. Az Egervin Rt. muzeális borkészletet gondoz, és ők adták a helyet az Ezredforduló Egri Bikavére elkészítéséhez, amelyet a borvidék száztizenkilenc termelőjének boraiból állítottak elő...

 

 

Forrás.: http://www.egriborvidek.hu/magunkrol.htm

 

Facebook

Egri Bikavér

Egri Bikavér

Az egri bikavér az Egri borvidéken termelt többféle kékszőlőfajta borából készülő borházasítás, amelyet meghatározása szerint egyik szőlőfajta borának karaktere sem dominálhat. Az egri bikavér készítése hozzávetőlegesen 130-150 éves múltra tekint vissza. Régebben a kadarka szőlőfajtára alapozott testes, erősnek tartott bor volt, azonban a filoxérát, majd a világháborúkat követő és a mai napig tartó strukturális átalakulások nyomot hagytak az egri bikavér összetételén és karakterén. Ma az egri bikavér bor jellemzően a magyar fajták közül kékfrankos, portugieser, kadarka, a nemzetközi fajták közül cabernet franc, cabernet sauvignon, merlot, valamint újabban a pinot noir és shiraz (syrah) fajták borának változó arányú házasítása.

Подробнее ...

Egri Borvidék

AZ EGRI BORVIDÉK

Az Egri borvidék mintegy 6040 hektárnyi szőlőültetvénye a Bükk hegység déli lankáin terül el. A borvidék két eredetvédelmi körzetre, az Egrire és a Debrőire tagozódik, így Eger várost és a következő 19 községet foglalja magába: Andornaktálya, Demjén, Egerbakta, Egerszalók, Egerszólát, Felsőtárkány, Kerecsend, Maklár, Nagytálya, Noszvaj, Novaj, Ostoros és Szomolya az Egri, illetve Aldebrő, Feldebrő, Tófalu, Verpelét, Kompolt és Tarnaszentmária a Debrői körzetben.

A BORVIDÉK KÖZPONTJA: EGER

Eger városa, ez a több mint ezeréves kisváros, dicső történelmi múltjával, értékes műemlék együtteseivel, boraival és gyógyvizeivel Magyarország leghíresebb városainak egyike. Egert történelmi városként szokták emlegetni, de úgy is, mint a barokk, a bor, a gyógy- és termálvizek és diákok városát.

Подробнее ...

Agria, Zweigelt, Melora, Cabernet Savignon Merlot Cuve, Cabernet Savignon, Cabernet Franc, Egri Bikavér, Merlot, Rozé, Olaszrizling, Leányka, Ottonel Moskotály, TO

Сейчас 49 гостей онлайн